• Okleen sponges
  • Niki Lauda

    niki_laudaAndreas Nikolaus „Niki” Lauda (Bécs, 1949. február 22. –) osztrák autóversenyző, háromszoros világbajnok (1975, 1977, 1984) Formula–1-es pilóta. Visszavonulása után légivállalatot alapított, majd a Ferrari és a Jaguar csapat tanácsadójaként tevékenykedett. Jelenleg a Mercedes résztulajdonosa és elnöke,valamint a német RTL televízió szakkommentátora.

    Fia, Mathias Lauda szintén autóversenyző.

     

    Pályafutása

    A Formula–1 előtt

    Niki Lauda Bécsben született egy galíciai eredetű gazdag családban. Szülei helytelenítése ellenére autóversenyző lett. Első autóját, egy 1949-es évjáratú Volkswagen Bogár kabriót tizenöt éves korában vásárolta. Később megbánta, ugyanis az ára magasabb volt, mint amennyi a zsebpénzéből kitelt volna. Hogy adósságát törlessze, az iskolai szünetekben teherautó-kísérőként dolgozott. Első versenye egy Bad Mühllackenben, 1968. április 15-én megrendezett hegyi verseny volt egy Mini Cooper S 1300-zal, és második lett a csoportjában. 1969-ben a Formula–V-ben egy az Ersten Österreichischen Sparkasse (Első Osztrák Takarékpénztár) által szponzorált Karlmann-nal indult. 1970-ben. A Formula–3-ban több látványos balesetet szenvedett el, majd 1971-ben Formula–2-re váltott. Hogy megkeresse a Formula–1-es bejutáshoz szükséges pénzösszeget, az 1970-es évek elején egy Porsche 908/2-es sportautóval versenyzett valamint túraautó-futamokon is indult. 1973-ban egy BMW Coupéval megnyerte a nürburgringi 24 órás versenyt.

    A Formula–1-ben

    laudamarchMarch (1971–1972)

    Sikerült bevásárolnia magát a March csapatba, és hazájában állhatott először rajthoz az 1971-es osztrák nagydíjon, ahol utolsó előttinek kvalifikálta magát az időmérő edzésen, és hamarosan feladni kényszerült a versenyt. A következő évadban ismét pénz fejében versenyzett a Marchnál. Amikor az autó rossz beállítása miatt panaszkodott a vezetőségnél, azok nem hallgattak rá, ezért a BRM-nél vásárolt magának pilótai állást. 1972-ben nem szerzett pontot, és csak a 23. helyre sorolták be.

    BRM (1973)

    Adóssága ekkorra már nagy méreteket öltött, de Louis Stanley felismerte tehetségét, és minden igyekezetével azon volt, hogy megtartsa magának a fiatal laudabrmosztrákot. Amikor a belga nagydíjon az ötödik helyen végzett, és megszerezte első két pontját, Stanley fizetést ajánlott neki.

    Ferrari (1974–1977)

    Mégsem kapott elég pénzt, de Luca di Montezemolo, a Ferrari fiatal csapatfőnöke ajánlatát elfogadva megkezdte a válságban szenvedő olasz csapat felvirágoztatását. Lauda mind autóversenyzői, mind pedig műszaki téren is nagy hasznára vált a csapatnak, logikát és fegyelmet vitt az autók tervezésébe, önálló javaslatokat tett a fejlesztésekre és a tesztelésre, valamint nagyon ügyesen dolgozta ki a versenyekre a taktikát.

    laudaferrariA Ferrarinál töltött első évében kilencszer szerezte meg az első rajtkockát, kétszer győzött valamint három alkalommal másodikként ért célba. Első futamgyőzelmét a spanyolországi Jaramában szerezte, ahol pole-pozícióból indult és a verseny leggyorsabb körét futva, több mint fél perccel végzett csapattársa, Clay Regazzoni előtt. A bajnokságban 38 ponttal a negyedik helyezést érte el.

    1975-öt Lauda ‘hihetetlen szezonnak’ nevezte, ugyanis a Ferrari 1964 óta először nyert egyéni és konstruktőri világbajnoki címet. Lauda a maga öt futamgyőzelmével, valamint további hét pontszerző helyezésével egyszerűen nyerte meg az évadot. Előnye a címvédő Emerson Fittipaldival szemben 19 és fél pont volt.

    Lauda az 1976-os német nagydíj edzésén a Ferrarival, nem sokkal balesete előtt

    A következő év is jó úton haladt az ismétlés felé, az első négy versenyen két első illetve egy második és egy harmadik helyet szerzett, Franciaországban kiesett, Angliában ismét nyert. Az első balesetét ebben az évben Ausztriában szenvedte el, távol a Formula–1-es pályáktól. Füvet nyírt a tanyáján, miközben kis traktorja felborult, és eltört néhány bordája. A német nagydíj előtt több mint húsz pont volt az előnye James Hunttal szemben, a Nürburgringen azonban jött az újabb baleset.

    Miután elállt az eső a versenyen, Lauda gyorsan esőgumiról sima felületű abroncsra váltott, majd az egyik kanyarban rosszul váltott, aminek következtében megcsúszott, és a pálya oldalfalának ütközött. Az autó kigyulladt, és keresztben állt meg a pálya közepén. Brett Lunger belerohant, az osztrák Ferrarija ekkor borult lángba igazán.[4] Lunger mellett Guy Edwards és Arturo Merzario segített kimenteni, és ugyan Lauda még lábra állt a balesetet követően, de állapota rohamosan romlott. A tüdejében és a vérében a füst óriási károkat okozott, ő pedig kómába esett. Arcát bőrátültetések sora sem tudta felismerhetővé tenni. Azonban hihetetlen gyorsasággal felgyógyult, hat hét elteltével már ismét a Ferrariban ült.

    Lábadozása idején két versenyt tartottak, mialatt Hunt közelebb került az osztrákhoz, aki visszatérését egy negyedik hellyel tette emlékezetessé. A szezonzáró japán nagydíj előtt Lauda három ponttal vezetett Hunttal szemben, de a zuhogó esőben az osztrák két kör után kiállt, ugyanis nem akart kockáztatni. Hunt harmadik lett, és életét kockáztatva megszerezte a világbajnoki címet, mindössze egy pont különbséggel.

    1977-ben csak három futamot nyert, de hatszor lett második és egyszer harmadik, így már két versennyel a bajnokság vége előtt világbajnok lett. A kanadai nagydíj előtt felmondott Enzo Ferrarinak.

    Brabham (1978–1979)

    laudabrabhamAz 1978-as idényre a Bernie Ecclestone vezette Brabham csapathoz szerződött. Lauda sokat szenvedett a gyenge Alfa Romeo-motorral, de így is két futamgyőzelmet, három második és két harmadik helyezést szerzett, a többi futamon viszont kiesett. A világbajnoki pontversenyben a negyedik lett. A korszak egyik emlékezetes technikai építése a Fan Car volt, amely a porszívó alapelvére építve növelte az autó tapadását, mivel vákuumot képzett az autó alatt, és a földre szívta a kocsit. Ezzel az autóval nyerte meg Lauda a svéd nagydíjat, a négykerekű utolsó versenyén, ugyanis sokan fellázadtak, mivel a kocsi hátulra kifújta a levegőt, és előfordult, hogy a földről felszívott köveket a mögötte haladóra szórta.

    1979-ben szerződése meghosszabbításával kapcsolatban élvezetes csatát vívott Ecclestone-nal, aki kétmillió dollárt akasztott le róla (a felét a csapat főszponzora, a Parmalat fizette), de Lauda nem szerepelt eredményesen. Ugyan Dél-Afrikában és Olaszországban pontszerző volt egy hatodik illetve egy negyedik helyezéssel, a többi nagydíjat azonban feladni kényszerült. Szintén Kanadában, az egyik edzés alatt bejelentette Ecclestone-nak, hogy befejezi. Ezután a csapatfőnök a bokszutcában rátalált az argentin Ricardo Zuninóra, akitől kért némi pénzt, majd átadta neki Lauda öltözetét, és beültette annak autójába.

    Visszatérés a McLarennel (1982–1985)

    Lauda_McLarenAz ezt követő két évet saját légitársasága kiépítésével töltötte és a televízióban kommentátorként dolgozott. 1981-ben Ron Dennis felkérte a McLaren egyik pilótájának, Lauda pedig elfogadta az ajánlatot. Dennis szerződést ajánlott neki, de a légitársasága megmentéséért is küzdő osztrák hárommillió dollárt kért, ezért csak részben állapodtak meg. Miután Lauda megnyerte az évad harmadik futamát, az 1982-es nyugat-amerikai nagydíjat, újra leültek, és Lauda évi négymillió dolláros szerződést kapott.

    A brit nagydíjat is megnyerte, a következő évben, 1983-ban azonban nem sikerült győznie, mindössze 12 pontot szerzett. 1984-re elkészült a TAG turbó-motor, amellyel fél ponttal meg tudta nyerni a világbajnoki címet francia csapattársa, Alain Prost előtt. Laudának 7 évet kellett várnia a legutóbbi vb cím óta, hogy egy újabbat szerezzen meg, ilyen senki mással nem fordult még elő. 1984-ben öt versenyt nyert. Az 1985-ös idényt már csak levezetésre szánta, majd a szezonzáró ausztrál nagydíjat követően végleg visszavonult. Utolsó szezonjában 14 pontot szerezve a tizedik lett az egyéni bajnokságban. Alain Prost ebben az évben ünnepelhette első világbajnoki címét.

    A Formula–1 után

    Visszavonulását követően repülőtársaságával, a Lauda Airrel foglalkozott, laudaairrelmajd 1992-ben elfogadta régi barátja, Luca di Montezemolo felkérését, és tanácsadóként a Ferrarihoz szerződött. Ám az akkor romokban heverő maranellóiakon nem tudott segíteni, sőt tovább rombolta a kedélyeket, amikor elmondta kegyetlenül őszinte és lehangoló véleményét a gárdáról. Hűvös, gépies magatartása és abszurd humora máig megmaradt.

    Csőd szélén álló repülőtársaságát éveken át életben tartotta, de 2001-ben, tíz esztendővel azután, hogy lezuhant az egyik gépe 223 utassal a fedélzetén Bangkoktól 120 kilométerre, abba kellett hagynia vállalkozását. A Ford kisvártatva felkérte, hogy felügyelje a Formula–1-es Jaguar csapat munkáját. Lauda ezt nem sokáig folytatta, jelenleg a német RTL televízió Formula–1-es szakkommentátora és a Mercedes GP ügyvezetői jogkör nélküli igazgatója.

    Életrajzi adatai
    Született 1949. február 22. (66 éves)
    Bécs, Ausztria
    Nemzetisége osztrák osztrák
    Pályafutása
    Kategória Formula–1-es világbajnokság
    Aktív évei 1971 – 1979, 1982 – 1985
    Csapata March, BRM, Ferrari, Brabham, McLaren
    Nagydíjak száma 172
    Világbajnoki címek 3 (1975, 1977, 1984)
    Győzelmek 25
    Dobogós helyezések 54
    Első rajtkockák 24
    Leggyorsabb körök 24
    Első nagydíj ausztria 1971-es osztrák nagydíj
    Első győzelem spanyol 1974-es spanyol nagydíj
    Legutolsó győzelem holland 1985-ös holland nagydíj
    Legutolsó nagydíj ausztrália 1985-ös ausztrál nagydíj

    Nincs komment

    Legyél Te az első hozzászóló!

    Vélemény, hozzászólás?

    Tovább az eszköztárra

    A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. További információ

    A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

    Bezárás