• Okleen sponges
  • Lorenzo Bandini

    Lorenzo Bandini (Barce, Líbia, 1935. december 21. – Monaco, 1967. május 10.) olasz autóversenyző, volt Formula–1-es pilóta. Az 1963-as Le Mans-i 24 órás verseny győztese.

    Pályafutása

    Bandini egy közúti forgalomban is használatos kocsival kezdte pályafutásását. A kocsit annak az autószerelő műhelynek a tulajdonosa adta neki kölcsön, ahol szerelőként dolgozott. 1959-ben már az új Formula Junior kategóriában állt rajthoz, s két év alatt olyan jó formát mutatott, hogy a Ferrari is felfigyelt rá. Amikor azonban 1961 elején üresedés támadt a csapatnál, mégis honfitársát Giancarlo Baghetti-t választották.

    Végül a Scuderia Centro Sud tette lehetővé számára, hogy egy Cooper-Maserati volánja mögött bemutatkozzon a Formula–1-es mezőnyben. Bár pontot nem szerzett, viszont egy nem világbajnoki versenyen, belgiumi bemutatkozása előtt Pau-ban harmadik lett Jim Clark és Jo Bonnier mögött. Olyan jól hajtott, hogy 1962-ben mégis sikerült átkerülnie a Ferrarihoz. Már első versenyén, a Monacói Nagydíjon harmadik lett. 1963-ban az utolsó 7 versenyen vett részt. Franciaországtól Németországig a Centro Sud csapat BRM-jével, majd a következő négy versenyen ismét a Ferrarival. Ugyanebben az évben Ludovico Scarfiottival megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt.

    Egyetlen Formula–1-es győzelmét az 1964-es Osztrák Nagydíjon szerezte, amelyet a zeltwegi repülőtéren alakítottak ki. Az idény végén az összetettben negyedik lett, míg a világbajnoki címet csapattársa John Surtees hódította el. Monacóban 1965-ben és 1966-ban is második helyezett lett. 1966 végén már a Ferrari első számú pilótája volt. Ezévben csapattársával, Chris Amonnal megnyerte a Daytonai 24 órás és a Monzai 1000 km-es versenyt is.

    Halála

    1967. május 7-én, a Monacói Nagydíjon Bandini az első sorból indult, de autója motorjából folyt az olaj, ami végiglocsolta a pályát. Olyan veszélyessé vált a csúszós pálya, hogy néhány kör után Stewart, Rindt, Siffert, Surtess, Clark és Courage is feladta a versenyt. A 82. körben, a pálya kikötői részén, az alagút utáni sikánban Bandini autója megcsúszott és egy szalmabálának ütközött. A kocsi kigyulladt, Bandinit három percig nem tudták kiszabadítani az égő roncsból. A tragédiát végigkövették a televízió kamerái. Harmadfokú égési sérüléseket szenvedett, testének 70 százaléka megégett. Bandini három nap szenvedés után a kórházban meghalt.

    Május 13-án, Reggiolóban temették el 100 000 ember előtt.

    Életrajzi adatai
    Nemzetisége Olaszország olasz
    Pályafutása
    Kategória Formula–1-es világbajnokság
    Aktív évei 1961 – 1967
    Csapata Scuderia Centro Sud, Ferrari, NART
    Nagydíjak száma 42
    Világbajnoki címek 0
    Győzelmek 1
    Dobogós helyezések 8
    Első rajtkockák 1
    Leggyorsabb körök 2
    VB-pontok 58
    Első nagydíj Belgium 1961-es Belga Nagydíj
    Első győzelem Ausztria 1964-es Osztrák Nagydíj
    Legutolsó győzelem Ausztria 1964-es Osztrák Nagydíj
    Legutolsó nagydíj Monaco 1967-es Monacói Nagydíj

    Nincs komment

    Legyél Te az első hozzászóló!

    Vélemény, hozzászólás?

    Tovább az eszköztárra

    A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. További információ

    A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

    Bezárás